Jelenlegi hely

Mennyi játék kell a gyereknek? – A kevesebb több

Titeket is elborít a sok játék a gyerekszobában? Egy kutatásban azt vizsgálták, hány játékra van valóban szüksége a gyerekeknek, mennyivel játszanak szívesen. Az eredmény szerint a mennyiség helyett a minőség a nyerő!

16 vagy 4 játék?

Az amerikai Toledo Egyetem kutatói 36 gyereket engedtek be egyesével egymás után kétszer egy megfigyelőszobába, ahol fél órát töltöttek a gyerekek. Először 4 játékot tettek a szobába, a második alkalommal 16 játékot. A kutatók kamerával megfigyelték és dokumentálták a 18-30 hónap közötti életkorú gyerekek tevékenységét.

A játékok között voltak oktató jellegűek (pl. formákat vagy számokat tanító), utánzó (foglalkozásra utaló), cselekvésre ösztönző (építhető, nyitható) játékok, illetve guruló, tologatható járművek. Összesen négy kategóriába sorolható játékokat válogattak.

Amikor csak 4 játékot tettek ki, akkor minden kategóriából egy-egy játékot helyeztek el a szobában, majd beengedték a gyereket. A 16-játékos alkalommal minden kategóriából 4-4 játék várta a gyereket. Ha az egyik játék nagyon tetszett a gyereknek, következő alkalommal kicserélték másikra, nehogy az elfogultság megtévesztő legyen a vizsgálatban.

Jóból is megárt a sok

A kísérlet azt eredményezte, hogy a gyerekek kevés játékkal tartalmasabban játszottak, mint sokkal.

Minél kevesebb játékot találtak, annál elmélyültebben, hosszabban, többféle módon játszottak az adott játékkal, tehát minőségi időtöltést jelentett számukra.  A 4-játékos alkalmak során a kicsik átlagosan 3 játékkal játszottak, a 16-játékos alkalmak során pedig átlagosan 8 játékkal.

A nagy választék, a rengeteg játék inkább zavaróan hatott a gyerekekre, gyorsabban elterelődött a figyelmük arról, amivel éppen játszottak, és kipróbáltak egy másikat.

Minél kevesebb játék volt a szobában, annál jobban koncentráltak a gyerekek az adott játék minden tulajdonságának felfedezésére és minél kreatívabb kihasználására, azaz a minőségi játékra.

A kutatók szerint az ilyen korú gyerekeknél az a fontos, hogy minél hosszabban játsszanak egy adott játékkal, mert így fejlődik a képzelőerejük, amelynek hatása van az önkifejezésre és az érzelmi fejlődésre. Ez javítja a koordinációt, a finommotoros mozgás összehangolását is, így később könnyebben fognak megtanulni írni. Ha a gyerek egy játékkal elmélyülten és fantáziadúsan játszhat, akkor azzal a szellemi képességei is fejlődnek, így az alkalmazkodás, az ok-okozat felismerése, a problémamegoldás és a tervek kivitelezése.

Az USA-ban a statisztikák szerint egy átlagos lakásban 140 játékot van, egy gyerek évente átlagosan 70 játékot kap. Európában az Egyesült Királyságban egy átlagos gyerek 238 játékkal rendelkezik, amiből 12-vel játszik rendszeresen.

Jó ötlet elpakolni és időnként cserélgetni a használatban lévő játékokat, hogy ne veszítse el az érdeklődését a kicsi, a régiek az újdonság varázsával hatnak, amikor előveszik őket.

A megunt, kidobott játékok gyakran a kukába kerülnek, ami növeli a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét. A játékok többsége műanyagból van. A világszerte forgalmazott játékok 75 százaléka Kínában készül, a több ezer kilométeres szállítás óriási környezetterhelést jelent. A játékok csomagolása is a szemétbe kerül, pedig az előállításuk költséges. A modern játékok jelentős része elemmel működik, ami szintén nem környezetbarát.

Az eredeti tanulmány itt olvasható angol nyelven.

Forrás

- Budapestimami -

Partnereink