Jelenlegi hely

Veszprém, az én városom

Tavaszra ébredünk. Reggelente már simogató a szellő, melegek a napsugarak, vidáman csicseregnek a madarak és tavaszillat van... Gyermekeimen látom, hogy bár a tél nem volt túl kemény, de így is nagyon vágynak a szabadba. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek Veszprémet. Több napos látnivalót és programot kíván, és még a fanatikus túrázóknak is ad olyan lehetőséget, aminek keretében teljesített kilométerek mellett bejárhatják a város nevezetességeit.

Elfogult vagyok Veszprém kapcsán, hiszen itt nőttem fel, itt jártam óvodába, iskolába, itt vannak a barátaim, itt születtek a gyerekeim... egyszóval minden ide köt. Veszprém nélkül nem lennék én, annyira szeretem ezt a várost. Veszprém pont az a hely, ahol akár itt élsz, akár nem, mindig tudsz valamit csinálni, látni, enni, szórakozni. Sokan mondják, hogy alvó kisváros, de nem, csak akarni kell meglátni benne a lehetőségeket. 

Bizton állíthatom, hogy Veszprém még azoknak is érdekes lehet, akik nap, mint nap itt járnak-kelnek ennek a gyönyörű városnak az utcáin. A mindennapi rohanás közben nem biztos, hogy rácsodálkozunk azokra az értékekre, amiket rejt a város. 

Aki több napra érkezik, szinte egy teljes napot el tud tölteni a Kittenberger Kálmán állatkertben. Az állatkert közelében lévő sétaúton végighaladva is számos nevezeteséggel találkozhatunk, mint a Veszprémvölgyi apácák monostora, Szent Margit templomrom, Szent Benedek hegy, a Vár. Utunkat a Séd patak mentén tesszük meg, ahol gyerekekkel érkezve több játszótér kínálja magát egy klassz kis szórakozásra.

Mostanság olvastam egy cikket, melyben azt írják, hogy ez az ország legszebb sétáló útja, és tényleg az :) - minden elfogultság nélkül.

 

A Várban számos múzeum és látnivaló hívogatja az ide látogatót, ha esős időben érkezünk, akkor is van bőven látnivaló. A teljesség igénye nélkül: Várkapu, Gizella kápolna, Szent Mihály székesegyház, Szent György kápolna, Tűztorony.

Érdemes ellátogatni a Laczkó Dezső Múzeumba is, ahol az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások várják az ide látogatókat. A múzeum szomszédságában van a Bakonyi tájház, ami több alkalommal is leégett, de felújították, így látogatható. A múzeumtól kis sétával, egy lépcsőn jutunk fel a Kálvária-hegyre, ami a Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának szó szerint az árnyékában van, és itt található a Szent Miklós-szeg, templomrom.

Hiszem, hogy egy ilyen túra, séta után kellemesebb lesz akár egy hétköznap reggel a helyi járaton ülve elmosolyodni az átélt élményekre gondolva.

 

Akár szervezetten, akár egyénileg keresitek fel és barangoljátok be ezt a gyönyörű várost kellemes időtöltést kívánunk! 

 

Szerzők: Takács Melinda és Veszprémimami

Fotók: Takács Melinda, Szarka György

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére