Jelenlegi hely

A Magyar Tudomány Ünnepe és a Tudomány hónapja

„Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” a Magyar Tudomány Ünnepének idei, 2023-as mottója. Novemberben van a Magyar Tudomány Ünnepe és a Tudomány hónapja is. Miért pont november?

A Magyar Tudósok Világtalálkozóján, 1996-ban született döntés a a Magyar tudomány napjának megünnepléséről. Az MTA 1997 óta emlékezik meg a Magyar tudomány ünnepéről, de hivatalosan azonban csak 2003 óta ünnepeljük meg minden év november 3-án. A 2003. évi XCIII. törvény rendelkezik is a Magyar Tudomány Ünnepéről.

Azóta országos és határon túli programsorozattá vált ez a jeles nap. Sőt, egész hónapban ünnepeljük a tudományt. 

Hogy mi a titka ennek a november 3-i dátumnak?

Lassan 200 éve, hogy ezen a napon, 1825. november 3-án az első reformkori országgyűlésen, Pozsonyban felállt Széchenyi István és ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét.

Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ.
Másnap, november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. (forrás)

Széchenyi István mellszobra (Dunaiszky László, 1877) a Magyar Tudományos Akadémia székházában, Bp. Széchenyi István tér 9. Fotó: Thaler Tamás; forrás)

A Magyar Tudományos Akadémia épülete

Gyönyörű arányú, velencei neoreneszánsz stílusú épület, dísztermének freskóit Lotz Károly készítette. A felajánlástól kezdve mai fejjel lassúnak tűnően indultak be a fogaskerekek. Meg kellett nyerniük a király beleegyezését, törvénybe iktatni, felállítania szervezetét. Tényleges működését 1830-ban Magyar Tudós Társaság néven kezdhette meg. Hogy addig hol üléseztek? Saját épület híján egy bérházban rendezték be “a székházat”, az üléseket pedig a Vármegyeháza dísztermében tartották.

Korabeli rajz Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen történt felajánlásáról (Forrás)

Nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára. Széchenyi felajánlása indította el a Társaság létrejöttét, de nem ő volt az egyedüli, ki erre áldozott. Báró Sina Simon 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére 80 000 forintos adományt tett, amellyel országos mozgalmat indított el. Így 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére mellyel annyi pénz gyűlt össze, hogy elindulhatott az építkezés.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete (Forrás)

A kivitelezés Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler tervei alapján. Öt év alatt készült el az általunk is ismert épület, 1865. decemberében avatták fel.

Az épület egyik legfőbb jelentősége, hogy az akadémiai székház volt az első neoreneszánsz középület Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását.

A város egyik központi részén, a Duna partján álló palota az intézmény megkülönböztetett szerepét fejezi ki mind a mai napig.

Rendkívüli közgyűlés az MTA épületének dísztermében (forrás)

Elnökeinek névsora lenyűgöző, olyan nevek között tallózhatunk mint Br. Eötvös József és Br. Eötvös Lóránd, Trefort Ágoston, Kodály Zoltán, Kosáry Domnkos, Glatz Ferenc és sorolhatnánk. Ha érdekel a részletes lista, katt ide!

Az Akadémiai Könyvtár

Budapest V. Arany János u. 1. alatt található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, 1844-ben nyitotta meg kapuit. A mintegy kétmillió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

A könyvtár Keleti Gyűjteménye (forrás)

Gondoltad volna, hogy 2023 januárjától virtuális olvasójeggyel akár otthonról is kutathatsz a könyvtár digitalizált anyagában? Több info itt!

November – a tudomány hónapja

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan egész hónapban, november 3-30. között több száz tudományos és tudományos ismeretterjesztő rendezvényt találunk a fővárosban, vidéken, sőt, a határon túl is.

Nyári Krisztiánnal beszélget Milbacher Róbert Petőfiről szóló előadásán 2023. november 6-án (Fotó: Szigeti Tamás, Forrás)

A programok helyszínei, részletei között ITT keresgélhetsz.

ADL - Debrecenimami

Forrás; a képek forrása és az idézetek egyedileg jelölve

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

Gyerekkorunkban magától értetődő volt, hogy kint játszunk. Faleveleket gyűjtöttünk, kavicsokat raktunk sorba, vagy csak lestük, ahogy a hangyák jönnek-mennek a járdán. Ma sok gyerek idejének nagy része zárt térben telik: iskola, otthon, képernyő.
A női termékenység titkai

A női termékenység titkai

A fogantatás és a születés misztérium. Ma már mintha ezt elfelejtettük volna. Mintha a nők már nem bíznának a testükben és abban, hogy képesek egy gyermeket a világra hozni. Egyre inkább támaszkodnak a külső hatásokra, orvosi segítségre. A külső hatások miatt is, hiszen a társadalom nyomása és a stresszes környezet egyáltalán nem segít a nyugodt gyermekvállalásban. Sok nő egyre később, gyakran csak a negyvenes éveiben jut el oda, hogy megtalálja a megfelelő párt, akivel családot alapítana, és biztos egzisztenciát is tud maga mögött. A testünk ilyenkor még alkalmas a babavállalásra, de nem mindegy hogy addig hogyan éltünk. Mit történt testünkkel, lelkünkkel.
Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

Az ősz a sült alma, az illatos fűszerek és a sütőtök szezonja nálam, főleg, ha már kint beköszönt a csípős idő. Ilyenkor egy házi sütemény nem csak a testet, de a lelket is felmelegíti. Mit süssünk, ha az őszi ízek élvezete mellett az egészség is fontos szempont számunkra?
Vashiány a gyereknél – tünetek, okok, megoldások

Vashiány a gyereknél – tünetek, okok, megoldások

A vas az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkül a szervezetünk nem tud megfelelően működni. Különösen a gyerekek esetében lényeges, hiszen a növekedéshez, a szellemi fejlődéshez és az immunrendszer működéséhez is elengedhetetlen. De honnan tudhatjuk, ha a gyermekünk vashiányos, és mit tehetünk ellene?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére