Jelenlegi hely

Kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben

A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, olvashatjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Az Európai Unióban élő kerecsensólyom állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel. 


Kerecsensólyom - Fotó: Szilágyi Attila

Kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unió területén élő egyedek több mint 60%-a hazánkban fészkel, és világszinten a kárpát-menedencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. 

A hazai természetvédelem nagy felelősséggel tartozik a faj megőrzésében, az MME 1974-es megalakulása óta különös figyelmet fordít erre. A kerecsensólyom kiemelkedő természeti értékű, hazánkban fokozottan védett faj, eszmei értéke alapján 1 000 000 forint, a legmagasabb kategóriába tartozik. 

A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű ragadozó madár. Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.

Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra vadászik, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. 

Fészket nem épít, évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak le. A sziklafalak párkányain holló fészkét, fészekmaradványát használja vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken pedig más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. 

A sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken át sikeresen alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést. Ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, és a rágcsálók visszatelepítése az egykori élőhelyeikre.


Fészkelőhely középfeszültségű oszlopfejen - fotó: Orbán Zoltán

A kerecsensólymok védelmében több mint negyven éve kezdődött a középfeszültségű oszlopfejek madárbaráttá alakítása, és "örök" életű alumínium költőláda telepítése, ami a nyestektől és az emberektől is védi a költő madarakat, olvashatjuk az MME közleményében. 

Forrás

- Monorimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

A farsangi időszak mára főként a gyerekek mulatságáról szól. Ehhez a vidám ünnephez gyűjtöttük össze a legjobb farsangi dalokat és mondókákat, melyek garantáltan feldobják a hangulatot, és még emlékezetesebbé teszik a közös pillanatokat!
7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

Tudtad, hogy a farsang nemcsak mulatságról, hanem ma már furcsa hagyományokról is szólt? A vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak tele van különös, ma már szinte elfeledett népszokásokkal. Egyes hagyományok vidámak, mások meghökkentőek – nézzük, hányat ismersz közülük!
Vízkeresztől a farsang farkáig - népszokások és babonák

Vízkeresztől a farsang farkáig - népszokások és babonák

Ez a régies kifejezés tulajdonképpen a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra, a farsangi időszak végére vonatkozik. Izgalmas, mulatságokkal, babonákkal, különleges népszokásokkal teli időszak.
5+1 Nem tucatajándék Valentin napra

5+1 Nem tucatajándék Valentin napra

Ha igazán egyedi és személyre szabott Valentin-napi ajándékot szeretnél, akkor érdemes olyat választani, ami nemcsak különleges, hanem érzelmileg is jelentőségteljes.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére