Jelenlegi hely

UNICEF: középmezőnyben Magyarország a gyermekek egyenlőségi rangsorában

A fejlett országokban élő gyermekek között tapasztalható egyenlőtlenségeket vizsgáló legfrissebb UNICEF-jelentés szerint a vizsgált 41 ország rangsorában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.

Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója a jelentést bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a 2002 és 2014 közötti időszakot vizsgáló jelentés rangsorolja az Európai Unió és az OECD 41 országát annak alapján, hogy az egyes területeken - jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség - a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le középmezőnybeli társaiktól.
A rangsor első helyén Dánia áll a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség okán, a rangsor utolsó helyén pedig Törökország és Izrael van.

Lux Ágnes közölte, a jelentés fő üzenete az, hogy azok az országok teljesítenek jól a területen, amelyek nem engedik elveszni a legalsó 10 százalékban lévőket. A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban nőtt az egyenlőtlenség - mondta. A jövedelmi egyenlőtlenségre kitérve Lux Ágnes közölte, hogy a legnagyobb mértékben négy dél-európai országban mellett három kelet-közép-európai országban - Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában - nőtt az egyenlőtlenség. Mint elmondta. az oktatás területén javuló eredményeket tapasztaltak a legtöbb országban, Svédország kicsit rontott a pozícióján, Chile és Mexikó pedig javított.

Egészségi állapotokat tekintve a jelentés arról számolt be, hogy a legtöbb országban rosszabbodott a helyzet, a legkisebb egyenlőtlenség Ausztriában, Németországban és Svájcban mutatkoztak. A legrosszabb helyzetben e területen Izrael, Lengyelország és Törökország van.

Az élettel való elégedettségre vonatkozó legrosszabb értéket Törökországban mértek, a legjobbakat Hollandiában, Ausztráliában, Dániában és Görögországban.

Lux Ágnes a Magyarországra vonatkozó adatókról szólva elmondta: a jövedelmi különbségeket tekintve Magyarország a 21. helyen áll, pontszámban Belgiummal, Máltával és Szlovéniával megegyező értékkel. A tanulmányi teljesítménybeli különbségekben a 17. helyen szerepel Magyarország, Finnország, Portugália és Görögország mellett.

A gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlenség alapján Magyarország szintén a 17. helyen áll az Egyesült Királyság, Szlovénia és Lettország mellett. Az élettel való elégedettségre vonatkozó különbségeket tekintve 15. helyezett Magyarország Írország, Málta és Bulgária mellett.

Lux Ágnes kitért arra, hogy 2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább három probléma érinti a megszabott kilencből, úgy mint például a fűtés, a mosógép vagy a személyautó hiánya. 

A közreadott sajtóanyag szerint a jelentés összesítő rangsorában Magyarország Ausztrália, Németország, Görögország, Románia és Portugália mellett található a középmezőnyben. Lux Ágnes megjegyezte azt is, hogy a leggazdagabb néhány állam - például Kanada, Franciaország és Olaszország - a ranglista alsó harmadában van.

Közölte, a jelentés mind a 41 ország kormánya számára ajánlásokat fogalmazott meg: az államok nem mondjanak le a leszakadókról, az oktatási egyenlőséget helyezzék előtérbe, befogadó oktatást kell biztosítani, valamint a gyermekjóléti napirendek középpontjába az esélyegyenlőséget kell helyezni. A jelentést és az ajánlást eljuttatják az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

Tausz Katalin egyetemi tanár elmondta, a jelentés arra alkalmas, hogy megmutassa azoknak a kormányzati politikáknak az erejét, amelyek a legszegényebbek felzárkóztatására irányulnak. Az ajánlások közül kiemelte a szülök foglalkoztatottságának növelésére vonatkozó ajánlást, valamint azt, amelyik progresszív adórendszert javasol. Továbbá ajánlják még a szociális ellátórendszer hatékonyságának növelését és gyermekközpontú monitorozását.

 

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére