Ennek következtében a vállalkozások az adóellenőrzések keretében gyakran kivédhetetlenül is egy időigényes, költséges és üzleti szempontból is sokszor megrendítő erejű eljárással találják magukat szemben. Az alábbi cikkünkben ezeket a negatív hatásokat vettük számba, majd végignézzük milyen kihívásokkal kell szembenéznie az adózóknak, ha az adóhatóság az adóellenőrzést követően meghozott határozatában negatív megállapításokkal élt. Végezetül pedig az adóhatósági határozattal szemben indítható bírósági eljárás jellemzőit elemezzük ki tüzetesebben. A cikkünk során számos tanáccsal szolgálunk, amelyek segíthetnek átvészelni az adóellenőrzést.
Az adóellenőrzés megindítása és lefolytatása
Az adóellenőrzés az adózókat érintő hátrányos következmények szempontjából négy jól elkülöníthető szakaszra bontható:
- Az ellenőrzés: az adóhatóság vizsgálódik, bizonyítékokat szerez be, megállapítja a tényállást, amelyet jegyzőkönyvben foglal össze.
- A hatósági eljárás: az adóhatóság az ellenőrzés megállapításai alapján határozatban kötelezi az adózót az adóhiány és az esetleges szankciók megfizetésére.
- A határozat végrehajtása: a végleges (jogerős) adóhatósági határozat főszabály szerint a további jogorvoslatoktól (a bírósági szaktól) függetlenül végrehajtható.
- A határozat bírósági felülvizsgálata: az adózók a bíróságon kérelmezhetik a végleges adóhatósági határozat megváltoztatását, megsemmisítését és/vagy az adóhatóság új eljárás lefolytatására való utasítását.
Az adóellenőrzés hátrányai
A NAV ellenőrzés során nehéz bizonyos hátrányos tényezők elkerülése, amelyek közül legkézzelfoghatóbb az adóellenőrzések menedzseléséhez szükséges, legtöbbször nem csekély idő-, energia- és költségráfordítás az ügyvezetés és a vállalkozás adminisztrációs munkatársak számára:
- a szükséges iratok összegyűjtése, átnézése, rendszerezése és szelektálása,
- az ellenőrzési cselekményeken való részvétel
- a könyvelővel, az adótanácsadókkal, a jogi képviselőkkel, illetve az adóeljáráshoz értő szakértőkkel való folyamatos konzultáció
Rendszeresen előfordul, hogy a hatósági ellenőrzések jelentette teher következtében a napi üzleti tevékenységek háttérbe szorulnak.
Sajnálatos módon a jóhírnév és általában a goodwill már ebben a kezdeti szakaszban is sérülhet; a gazdasági partnerek szerződéses együttműködését alapjaiban kezdheti ki egy adóellenőrzés híre. Emellett az adóellenőrzés gyakran a munkavállalók oldaláról is bizalomvesztést okozhat.
Az adóellenőrzéseknek való kitettség csökkentése érdekében a vállalkozásoknak különösen fontos az átlátható és pontos adózási gyakorlat kialakítása és fenntartása. Ennek érdekében ajánlott szakértőt bevonni az adózás szempontjából releváns üzleti folyamatokba, illetve a vállalkozásoknak érdemes rendszeres auditokat végezniük, hogy kiszűrhessék és javíthassák az esetleges hibákat még az ellenőrzés megkezdése előtt.
Amíg az adóhatóság megbízólevelét nem vesszük át a tárhelyen van lehetőségünk az esetleges hibák korrigálására az önellenőrzési szándék bejelentésével, amivel az adóhatóság által már elrendelt adóellenőrzéstől függetlenül is marad 15 napunk arra, hogy önellenőrzést adjunk be.
Az ellenőrzés megindulásakor pedig rendkívül fontos, hogy a cég már az első perctől fogva tanácsadó bevonásával kommunikáljon az adóhatósággal.
Az adóhatóság határozati megállapításainak közvetlen negatív kihatásai
Az adóhatóság a határozatában adóhiányt, késedelmi pótlékot, adóbírságot állapít meg, amely gyakorta pénzügyileg olyan súlyos terhet jelentenek, amelyet a vállalkozás nem képes teljesíteni.
Az adóhatósági megállapítások miatt a vállalkozás ilyenkor több problémába is ütközhet:
- kikerül az adóhatóság által vezetett „köztartozásmentes adózói adatbázisból” (KOMA), sőt bizonyos értékhatár felett „megbízható adózó” státuszát is elveszíti.
- A vállalkozás felkerülhet a „feketelisták” néven elhíresült adatbázisok egyikébe, amelyeket a vállalkozás üzleti partnerei is látnak, majd emiatt akár megszakíthatják vele az üzleti kapcsolatot.
- Ha a vállalkozás a tevékenysége folytán kötelezett volt EKAER-biztosítékot fizetni, akkor ezt az adóhatóság felhasználhatja a vállalkozás tartozásának kiegyenlítésére. A biztosítékot pedig vissza kell pótolni a további működés érdekében.
- Ellehetetlenedik a pénzügyi-finanszírozási tervezés: a hitelképesség, a (közbeszerzési) pályázatok, támogatások szempontjából alapvető feltétel a köztartozásmentességet tanúsító, ún. „nullás” adóigazolás, amelyet ebben az esetben értelemszerűen nem állít ki az adóhatóság.
A végleges (jogerős) megállapítások végrehajtása és a felszámolási eljárás
Az adóhatóság a fennálló köztartozás érvényesítése érdekében kezdeményezheti a társaság vagyonára vezetett végrehajtást, valamint fizetésképtelenség esetén a felszámolási eljárás lefolytatását. Ezek az eljárások már a Cégközlönyben is láthatóak, azaz bármely piaci partner könnyedén tudomást szerezhet róluk, így a gazdasági kapcsolatok szempontjából elég nagy kárt okozhatnak. A bankok a végrehajtás, illetve felszámolás miatt felmondhatják a kölcsönszerződéseket, a munkavállalók oldalán pedig akár tömeges felmondásra is sor kerülhet.
Ha a vállalkozás valahogyan túl is éli ezt a szakaszt, sokszor a nulláról kell visszaépítenie a korábbi üzletmenetét: teljesen új kapcsolati hálót kell építenie, beszállítói, partneri kört kell keresnie és jóhírnevét is újból meg kell alapoznia, hogy a korábbi bizalmat újból megszerezze.
A hatósági megállapítások ismeretében sem biztos, hogy a jogorvoslat a legkifizetődőbb megoldás, különösen akkor, ha ennek jogalapja a szakértő szerint gyenge lábakon áll. A megállapítások anyagi terheit az adóhatóság is tudja enyhíteni (például fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezésével), mivel neki is elsősorban az az érdeke, hogy a megállapított adókülönbözet befolyjon. Hasonlóképpen jó stratégia lehet, ha az adóhatósági megállapítások közül kifejezetten az adóbírságot próbáljuk meg csökkenteni. Erre megoldást jelenthet az ún. „feltételes adóbírság kedvezmény”, amellyel – ha lemondunk a fellebbezés lehetőségéről és az adókülönbözetet is befizetjük – a kiszabott adóbírság fele spórolható meg.
Emellett elérhetjük a végrehajtás felfüggesztését vagy megszüntetését, ezen eszközök nagy része pedig külön-külön is érvényesíthető az egyes végrehajtási cselekmények esetében. Ezen felül végrehajtási kifogással tiltakozhatunk a végrehajtó jogellenes végrehajtási intézkedéseivel szemben.
Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Az elsőfokú adóhatósági határozattal szembeni fellebbezések esélyeit latolgatva sokszor merül fel kérdésként, hogy mennyire reális egy olyan másodfokú döntés, amelyben az adóhatóság ellenvéleményt fogalmaz meg a saját elsőfokú szervével szemben. Noha előfordul, hogy a másodfokú adóhatóság hatályon kívül helyezi az elsőfok döntését, mégis az első valós, az adóhatóságtól független plénum előtti jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási bíróság felülvizsgálata jelenti.
Emiatt is veszélyes az adózók számára, hogy az adóhatóság másodfokú határozata főszabály szerint véglegesnek (jogerősnek) és ennél fogva végrehajthatónak minősül. És ez akkor is igaz, ha az adózók számára még nyitva áll az a lehetőség, hogy a határozatot bíróságon támadják meg.
Ezáltal sokszor áll elő az a visszás helyzet, hogy még javában zajlik a jogvita, de az adóhatóság már különböző végrehajtási intézkedéseket foganatosít. Így az is előfordulhat, hogy mire a közigazgatási per – illetve az azt követő egyéb eljárások, mint a kúriai felülvizsgálat vagy egyes alkotmánybírósági eljárások – valamilyen eredményre jutnak, addigra az adózó cég már felszámolás alá kerül. Ráadásul a felszámolás megindításával még a per lezárulta előtt elveszítjük a kontrollt a cégünk felett, amely a per kimenetelére is kihatással lehet.
Ezeket a helyzeteket hivatott megoldani az ún. „azonnali jogvédelem”, amelynek keretében kérhetjük a bíróságtól, hogy addig ne lehessen a határozatot végrehajtani, amíg a per le nem zárul. Az adózó cég anyagi helyzetének részletes, dokumentumokkal is alátámasztott bemutatásán keresztül arról kell meggyőznünk a bíróságot, hogy a cégünk működik, megfelelő anyagi források állnak a rendelkezésére, árbevételt és nyereséget termel, ami miatt a végrehajtás elhalasztása a későbbiekben sem veszélyezteti az adóhatóság követeléseinek megtérülését. Ugyanakkor azt is be kell mutatni, hogy az azonnali végrehajtás mégis vissza nem fordítható károkat okozna a cégünknek.
A bírósági eljárás időigényessége és anyagi terhei, valamint az adóhatósági végrehajtásnak való állandó kitettség ellenére a bírósági felülvizsgálat mégis egy igen fontos eszköz. Legnagyobb előnye, hogy egy olyan fórumon támadhatjuk az adóhatóság döntését, amely független az azokat meghozó hatósági apparátustól.
A bírósági eljárás előtt adózóként az egyik elsődleges cél, hogy elérjük az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ennek következtében stratégiailag indokolt lehet a 30 napos keresetindítási határidő helyett már 15 napon belül előterjeszteni a keresetlevelet és azzal egyidejűleg az azonnali jogvédelem iránti kérelmet is benyújtani. A keresetet a keresetindítási határidőig, bizonyos mértékig pedig akár még az első tárgyalásig is meg lehet változtatni.
Ha a bíróság az azonnali jogvédelmet nem is rendeli el, a kérelemről értesíti az adóhatóságot is, amely a kérelem elbírálásáig nem foganatosíthat végrehajtási cselekményeket, amelynek köszönhetően szintén időt nyerhetünk.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy az azonnali jogvédelem az eljárás során bármikor kérelmezhető. Így ha a bíróság az első alkalommal beadott kérelmünket esetleg nem is találja megalapozottnak, úgy az eljárás előrehaladtával a bíróság könnyen más belátásra juthat és utóbb elrendelheti az azonnali jogvédelmet. Emiatt indokolt lehet az erre vonatkozó kérelmünket az eljárás során újra és újra előterjeszteni.
NAV ellenőrzés vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800
Szponzorált tartalom
