Kép forrása: Unsplash
A fejlődés nem csak tanulós játék közben történik
A készségfejlesztést érdemes tágabban értelmezni annál, mint hogy egy játék megtanítja-e a számokat, a betűket vagy az alapvető ismereteket. A gyerekek játék közben folyamatosan olyan képességeket használnak, amelyek később az iskolában és a mindennapi életben is fontosak lesznek.
Ha például egy építési útmutatót követnek, figyelniük kell a részletekre, meg kell különböztetniük egymástól az alkatrészeket, és megfelelő sorrendben kell végrehajtaniuk az egyes lépéseket. Ha szerepjátékot játszanak, történeteket találnak ki, párbeszédeket alkotnak és különböző helyzeteket képzelnek el.
Mindez fejlesztés, akkor is, ha a gyermek egyetlen pillanatig sem érzi úgy, hogy tanul.
Éppen ez az egyik legfontosabb különbség a valóban jó játékok és a pusztán oktatási céllal létrehozott feladatok között. A játékban a fejlődés nem célként jelenik meg a gyermek előtt, hanem természetes következménye annak, hogy aktívan részt vesz egy számára érdekes tevékenységben.
A szórakozás nem a fejlődés ellentéte
Gyakran éppen az erős szórakoztató érték teszi lehetővé, hogy egy játék valóban fejlesztő legyen.
Ha egy gyermek szeret egy játékot, önként újra előveszi. Többször próbálkozik vele, egyre összetettebb megoldásokat talál ki, és hosszabb időn keresztül tud rá koncentrálni. Ez önmagában sokkal értékesebb lehet, mint egy olyan fejlesztőnek nevezett játék, amelyet néhány alkalom után félretesz.
A motiváció ugyanis alapvetően meghatározza, mennyi időt és energiát fektet valamibe.
Egy történettel, szereplőkkel és izgalmas kihívásokkal rendelkező játék esetében a gyermek nem azért épít újra egy szerkezetet, mert a szülő azt mondta, hogy ezzel fejlődik a térlátása. Azért építi újra, mert szeretné folytatni a történetet, megoldani a következő feladatot vagy létrehozni valami újat.
A két cél tehát nemhogy nem zárja ki egymást, hanem sok esetben éppen egymást erősíti.
Miért működik különösen jól a történetalapú játék?
A történetek természetesen vonzzák a gyerekeket. Egy egyszerű építmény is érdekes lehet, de ha figurák, szerepek, konfliktusok és kalandok kapcsolódnak hozzá, teljesen más élménnyé válik.
A történetalapú játék során a gyermek nem csak egy tárggyal játszik. Egy világot épít maga köré.
Kitalálhatja, ki a főszereplő, mi a küldetés, milyen akadályokat kell leküzdeni, és hogyan végződjön a történet. Gyakran a gyerekek a már ismert történetekből indulnak ki, majd fokozatosan saját ötletekkel bővítik azokat.
Ez a fajta játék a képzelőerő mellett a nyelvi készségeket és a logikus gondolkodást is igénybe veszi. Ahhoz, hogy egy történet folytatható legyen, szükség van bizonyos belső összefüggésekre: valaminek történnie kell azért, mert előtte történt valami más.
A gyermek közben észrevétlenül gondolkodik ok-okozati kapcsolatokban.
Hogyan kapcsolódik ehhez a LEGO NINJAGO világa?
A NINJAGO különlegessége, hogy egyszerre támaszkodik az építésre és egy erős történeti háttérre. A készletekben szereplő karakterek, járművek, lények és helyszínek eleve meghatározott világba illeszkednek, de az építés után a gyermek szabadon alakíthatja tovább a történetet.
A LEGO® NINJAGO® szettek ezért jól példázzák, hogyan lehet egy játék egyszerre látványos, izgalmas és valóban készségfejlesztő.
Az első szakasz maga az építés. A gyermek az útmutató alapján lépésről lépésre összeállít egy modellt. Ez koncentrációt, pontos megfigyelést, kéz-szem koordinációt és térbeli gondolkodást igényel.
Amikor azonban az utolsó elem is a helyére kerül, a játék nem ér véget. Tulajdonképpen ekkor kezdődik a második szakasz: a szabad játék.
A figurák új küldetést kaphatnak, a járművek új ellenfelekkel találkozhatnak, a kész modell pedig akár teljesen át is alakítható.
Az építés közben fejlődik a problémamegoldás
Egy LEGO-modell összeállítása során szinte folyamatosan apró problémákat kell megoldani.
Meg kell találni a megfelelő alkatrészt. Meg kell nézni, milyen irányban álljon. Fel kell ismerni, hogy egy hasonló elem közül melyik szükséges az adott lépéshez.
Ha valami nem illeszkedik megfelelően, a gyermeknek vissza kell keresnie, hol történt a hiba.
Ez különösen fontos tapasztalat, mert megtanítja arra, hogy a hiba nem feltétlenül jelenti azt, hogy abba kell hagyni a feladatot. Sokszor csak vissza kell lépni néhány lépést, átgondolni, mi történt, majd újra próbálkozni.
A problémamegoldásnak pontosan ez az egyik alapja: nem minden helyzetre kapunk azonnal kész választ, néha nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
A kitartás is játék közben tanulható
Egy összetettebb készlet nem készül el néhány perc alatt. Ez különösen jó lehetőség arra, hogy a gyermek megtapasztalja a hosszabb folyamatok végigvitelét.
Eleinte csak néhány apró elem kapcsolódik össze. Később kialakul egy részlet, majd fokozatosan felismerhetővé válik az egész modell.
Ez a folyamat nagyon jól szemlélteti, hogy a nagyobb eredmény sok kisebb lépésből áll.
Ha közben elfárad, félreteheti az építést, majd később folytathatja. Ezzel azt is megtanulhatja, hogy nem minden feladatot kell egyetlen alkalommal befejezni.
A kész modell pedig kézzelfogható visszajelzést ad arról, hogy megérte végigcsinálni.
A szabad játék már egészen más képességeket mozgat meg
Az építési útmutató követése elsősorban pontosságot, figyelmet és térbeli gondolkodást igényel. A szabad játék során viszont sokkal inkább a kreativitás kerül előtérbe.
A gyermek megváltoztathatja az eredeti történetet. Új szerepet adhat a figuráknak, másik járművet építhet, vagy több különböző készlet elemeit kombinálhatja.
Ilyenkor már nincs egyetlen helyes megoldás.
Ez különösen fontos, mert a gyerekeknek nem csak olyan feladatokra van szükségük, amelyeknél meg kell találniuk a helyes választ. Olyan helyzetek is kellenek, amelyekben saját döntéseket hozhatnak, kísérletezhetnek és létrehozhatnak valamit, ami korábban nem létezett.
Hogyan lehet felismerni a valóban jó fejlesztő játékot?
Nem feltétlenül érdemes kizárólag azt keresni a csomagoláson, hogy milyen készséget fejleszt egy játék. Sokkal hasznosabb néhány egyszerű kérdést feltenni.
Van-e többféle módja a használatnak? Vissza lehet-e hozzá térni újra és újra? Igényel-e valódi aktivitást a gyermek részéről? Kell-e közben döntéseket hoznia? Tud-e saját ötleteket hozzátenni?
A jó játék általában nem csinál mindent a gyermek helyett.
Minél több lehetőséget hagy neki arra, hogy építsen, alakítson, tervezzen vagy történetet találjon ki, annál nagyobb az esélye annak, hogy hosszabb távon is érdekes marad.
Az is jó jel, ha a játék együtt tud fejlődni a gyermekkel. Egy kisebb gyerek még követheti az eredeti történetet, később viszont már saját építményeket és teljesen új játékszabályokat találhat ki.
Az újrajátszhatóság különösen fontos szempont
Egy játék értékét nem feltétlenül az mutatja meg, milyen látványos az első alkalommal.
Sokkal fontosabb kérdés lehet, hogy mi történik a második, tizedik vagy akár ötvenedik használatnál.
Ha minden alkalommal pontosan ugyanaz történik, a gyermek viszonylag hamar elveszítheti az érdeklődését. Ha viszont egy játék új történeteket, új építményeket és új megoldásokat tesz lehetővé, hosszabb ideig maradhat a kedvencek között.
Ebben különösen erősek a modulárisan bővíthető építőjátékok.
A korábban megépített elemek szétszedhetők, átalakíthatók és más készletekkel kombinálhatók. Így egy-egy új készlet nem önmagában létezik, hanem egy egyre nagyobb játékvilág részévé válhat.
A gyermek érdeklődése legyen az egyik legfontosabb szempont
A legjobb fejlesztő játék sem ér sokat, ha a gyermek egyáltalán nem érdeklődik iránta.
Ezért érdemes abból kiindulni, mi az, ami jelenleg igazán leköti. Van, akit az állatok érdekelnek, más a járművekért rajong, megint más történeteket szeret kitalálni vagy órákon keresztül épít.
Ha egy gyermek szereti a kalandos történeteket, a hősöket, a járműveket és a látványos építményeket, egy olyan világ, mint a NINJAGO, természetesen teremthet motivációt az építéshez.
Ilyenkor a fejlesztő hatást nem kell külön „ráerőltetni” a játékra. A gyermek saját érdeklődése biztosítja azt, hogy elegendő időt töltsön vele.
A jó játékban többféle élmény találkozik
A MiniStudio kínálatában is érdemes olyan játékokat keresni, amelyeknél nem kell választanunk aközött, hogy valami hasznos vagy szórakoztató legyen.
A valóban jó játék egyszerre képes kihívást adni és sikerélményt nyújtani. Van benne irányított feladat, de marad hely a fantáziának is. Leköti a gyermeket, miközben folyamatosan gondolkodásra és cselekvésre ösztönzi.
Nem feltétlenül az a legjobb fejlesztő játék tehát, amely a legtöbb készséget sorolja fel a dobozán. Sokkal többet számíthat az, hogy a gyermek mennyi ideig tud vele aktívan és örömmel játszani.
Nem kell választani a játék és a tanulás között
Gyerekkorban a játék maga is a tanulás egyik legtermészetesebb formája.
Egy jól megválasztott építőjáték közben fejlődhet a finommotorika, a térlátás, a koncentráció, a kitartás, a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás. Ha ehhez még egy izgalmas történet és szerethető karakterek is társulnak, a gyermek nem feladatként éli meg mindezt, hanem egyszerűen játszik.
Talán éppen ez jelenti a legjobb választ: amikor szülőként látjuk a játék fejlesztő értékét, a gyermek viszont csak azt érzi, hogy alig várja, hogy újra elővehesse.
Szponzorált tartalom
