Honti Linda
1977. Születtem valamikor valamiért, de senki sem tudja, hogy miért… a szüleim hamar elváltak, édesanyám nevelt egyedül a bátyámmal együtt. Gyerekként kezelhetetlen voltam, mert állítólag apámra ütöttem, édesanyámtól egész életemben azt hallgattam, hogy milyen rossz vagyok, nem érek semmit. Mindig is rossz tanuló voltam, kamasz koromban több probléma volt velem, mint 10 gyerekkel ezért sok verést kaptam, amit mindig szégyelltem, és ezért többször jártam az iskola mellé egy füstös kis kocsmába mint az iskolába.
18 éves koromban édesanyám kidobott otthonról, ami életem legjobb pillanata volt. Választottam magamnak egy albérletet, egy jó iskolát, szakmát, és egy új életet. Minden szép és jó volt, de az alkohol nem akart elengedni. Leérettségiztem, okj-s szakmát tanultam, társas életet éltem, mindenem megvolt, és ez ment közel 15 évig, de egyik napról a másikra széthullott az életem. Ráébresztettek hogy nő vagyok… teherautó vezetőként nem kaptam sehol sem munkát, mert nő vagyok, szakmám szerint számítógép szerelőként sem tudtam elhelyezkedni mert nő vagyok. Több állásinterjún is felhívták a figyelmem, hogy nő vagyok. Elvesztettem mindenemet, az élettársamat, az életkedvem, nem kaptam munkát, hajléktalanná váltam, alkoholista lettem, mert ott nem számított hogy nő vagyok. Így éldegéltem hosszú éveket, közel 5 éven át… míg meg nem találtam a helyzetem megoldását.
2014-ben találtam egy főiskolát, ahol nem számít, hogy ki vagyok és hogy honnan jöttem, és hogy mit tudok, így hát nappali iskolás lettem, mellette találtam munkát is, amiből megélek és félre is tudok tenni, és nem számít hogy nő vagyok. Társként egy Isten választottam egy különös vallásban, mert úgy éreztem, hogy társra vágyom.
A sok rossz után most már el merem mondani, hogy elindultam a jó irányba. Most 2015.03.18-át írunk. Már le merem írni, hogy ebben az évben vettem egy közel 20 éves autót, egy lakható nyaralót, munkát is szereztem, remélem fizetésem is lesz. Közel 38 évesen lett meg az első lakásom és az első autóm. Szert tettem jó néhány barátra, és remélem, hogy ezek után csak jobb lehet. Bár még mindig nőként élek, de van hol laknom saját 18 négyzetméteremen, van egy kis luxuson, egy piros autóm, van munkám.
38 éves alkoholista NŐ vagyok, és megvan mindenem…
forrás: terézanyu.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
