Jelenlegi hely

Nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

Fura ez a vasárnap... A vasárnap nálunk mindig "pörgős" szokott lenni, hangos, nagy családi, most csendes és meghitt, nem félünk, nem pánikolunk, próbálunk nagyon türelmesek lenni egymáshoz. A gyerekek, még nem vesztek össze, összepakolták a szobájukat és segítettek maguktól, egyik sem panaszkodott még, hogy miért nem hagytuk ott a másikat születésekor a kórházban... :D

Nálunk vasárnap reggel is ugyanolyan kapkodás van,  mint a hétköznapi reggeleken: 8 órakor ébresztő (ok hétköznap korábban azért (eddig)), ami, nehezen megy, - jaj anya, még egy kicsit... nehéz kelni, de felkelnek, viszont a nyugodt kellemes reggelire már ekkor nincs idő, persze tojásrántotta és sült szalonna van, de hogy együtt 4-en kényelmesen, kávézva beszélgetve, na az nem.

8:45-kor elmegyek a gyerekekkel a misére, gyakorlatilag úgy esünk be mindig az utolsó pillanatban, igen szinte minden hétvégén megyünk, Maxim ministráns, de Zsófi se hagyná ki, valahogy jót tesz a lelküknek, megnyugtatja őket. Aztán 10, negyed 11 mire hazaérünk, de már délben újra útra kelünk. Szerencsés vagyok, mert minden vasárnap a nagyszülőknél ebédelhetünk, hiszen csak ekkor tud együtt lenni a család. Aztán 3-4 körül haza. Lecó kész? Na álljunk neki tanulni, vasárnap van, hajat is kell mosni, bepakolni, és már el is telt a szabadnap...

Most valahogy más van, dél is elmúlt már, rajtam még mindig pizsama van, és a rántott húsokat panírozom, hisz 10 órakor még csak a reggelinél tartottunk, hosszan, kényelmesen, beszélgetősen. Nem siettünk sehova, nem mentünk misére, és a nagyszülőkhöz sem. 70 feletti mindenki, vigyázunk rájuk, de ők nehezen értik még...

- Hiszen hát ti a gyerekeim vagytok, ti eljöhettek hozzánk, és az unokák, akkor nem láthatom őket sem?

Nehéz szívfájdalom, félnek, nem magukat féltik, hanem minket a gyerekeiket, az unokáikat, azt, hogy mi lesz velünk fiatalokkal, mert ők még emlékeznek a háborús évek utáni nélkülözésre...

De most más van, megoldjuk, nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

- Makai Marianna - Kecskemétimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Egy apró szó, ami megváltoztatja az életünket - Hála világnapja

Egy apró szó, ami megváltoztatja az életünket - Hála világnapja

Szeptember 21-én a világ a hála világnapját ünnepli. Első hallásra talán furcsán hangzik, hogy egy külön napot szánunk ennek az érzésnek, pedig ha jobban belegondolunk, kevés dolog van, ami ennyire képes átalakítani a mindennapjainkat.
Jót tenni jó – családi ötletek a Jótékonyság Világnapjára

Jót tenni jó – családi ötletek a Jótékonyság Világnapjára

Szeptember 5-én a világ minden táján a jótékonyságot ünneplik. Ez nem egy „nagy szavakból álló” ünnep, hanem inkább emlékeztető: mindannyian képesek vagyunk jobbá tenni valakinek a napját, néha egészen apró dolgokkal.
Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Sok pár életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzik: készen állnak arra, hogy bővüljön a család, és gyermek érkezzen az életükbe.
A háziasszonyok dicsérete

A háziasszonyok dicsérete

Valójában mit jelent háziasszonynak lenni? Ha be tudnánk lesni az emberek fejébe, hogy valóban az őszinte véleményüket kapjuk meg, akkor valami ilyesmit találnánk: sütni-főzni, mosni-vasalni, takarítani, rendben tartani. Hát vágyhat ennél többre egy modern, öntudatos nő 2025-ben?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére