Jelenlegi hely

Nyolc-, hat-, vagy négy osztályosba menjen? - Kisgimnáziumba készülünk

Az alsó tagozatos iskolaévek hamar elrepülnek és máris választás előtt állunk: milyen középiskolába menjen a gyerek és mikor? Egyre korábbra tolódik ez a döntés, akár 10-11 éves korra. Segítünk az iskolaválasztásban.

Menjen? Maradjon? Messzire? Inkább a közelbe? Állami, magán, egyházi, esetleg alternatív? Minél nagyobb a kínálat, annál nehezebb határozni.

Kinek jó a kisgimnázium?

Az elmúlt években egyre népszerűbbek a hat- és nyolcosztályos gimik, évente 7-8 ezer gyerek megy ilyen iskolába. Ezekben a diákok kiemelkedően teljesítenek a kompetenciaméréseken, az érettségin és az egyetemi felvételin, a legtöbbjük nyelvvizsgát is szerez 18 éves koráig.

A tantárgylista és az óraszámok hasonlóak, mint felső tagozatban, de a diákoknak nem kell kétszer átrágniuk magukat ugyanazon a tananyagon, mert lépcsőzetesen egymásra épülő, egységes tantervük van.

Ezekbe az intézményekbe nehéz bekerülni, a jelentkezők központi felvételi tesztet írnak matekból és magyarból, a legtöbb helyen szóbelit is tartanak. A felvételi tesztek feladatai az általános iskolai tananyaghoz igazodnak, de esetben más logikájú, kreatívabb gondolkodást igényelnek.
 

"A kisgimnázium olyan gyerekeknek ajánlható, akik jó képességűek, motiváltak, szeretnek és tudnak is tanulni, és könnyen veszik az akadályokat, bírják a pluszterhelést. Ezeknek a feltételeknek megfelelni különösen nehéz az alsó tagozatból kikerülő, 10 éves korúaknak. A hat osztályos gimnáziumba jelentkezőknél pedig a kamaszkori jegyek nehezítik az iskolaváltást. Gyakran felmerül az a tényező is, hogy egy később érő gyerek nem érzi jól magát a "nagyok gimnáziumában", első években, kudarcok érik, akkor érdemes inkább másik iskolát keresni számára, és megvárni a 14 éves kort, a 4 osztályos gimnáziumot." - magyarázza Széplaki Anikó, gimnáziumi vezetőtanár, aki maga is hosszú éveken át tanított hat, illetve nyolc osztályos gimnáziumban.

Szempontok az iskolaválasztáshoz

Mindenkinek más a jó, akkor mi alapján döntsünk? Érdemes az alábbiakat figyelembe venni:

  • Az iskola stílusa, légköre, szellemisége. A ranglisták és más objektív adatok nem mutatják meg az iskola hangulatát,  diákéletét, értékrendjét. Jó, ha együtt elmegyünk és körülnézünk, esetleg a nyílt napokon beszélgetünk a tanárokkal és az ott tanuló diákokkal.
     
  • Ne az aktuális divat szerint válasszunk! A topgimik, vagy ahová az osztálytársak, ismerősök jelentkeznek, nem biztos, hogy nekünk is megfelelő.
     
  • Mik a hosszú távú tervek? Ha például külföldön szeretne továbbtanulni, az erős nyelvoktatás hangsúlyos számára.
     
  • Sportos vagy zenei vagy egyéb művészi hajlama, adottsága van a gyereknek?
     
  • Az oktatási módszer mennyire illik a gyerek személyiségéhez? Szereti és bírja a versengést, élvezi a szereplést, a kihívásokat vagy szorongó, passzív, nehezen barátkozik, inkább kis közösségekben érzi jól magát? Szabálykövető, fegyelmezett vagy utálja a kötöttségeket, önálló egyéniség?
     
  • A gyerek érdeklődési köre, adottságai. Reál vagy humán beállítottságú, a természettudományok, a művészetek vagy a sport érdekli?
     
  • Közel vagy távol van a lakóhelytől az iskola? Mennyi időt vesz el az utazás, a napi ingázás? Elég idő marad az otthoni tanulásra, pihenésre? Elérhetőek így a különórák, esti programok? Ki viszi-hozza a gyereket?
     
  • Különórák, szakkörök, képzések (sport, zene) és egyéb lehetőségek. Sok szempontból kényelmesebb, ha helyben van a képzés.
     
  • Ne döntsünk a gyerekünk helyett! A megfelelő iskola kiválasztásába vonjuk be őt is, figyeljünk arra, hogy hova szeretne menni, hol érzi jól magát.
     
  • Olvassuk el a Pedagógiai Programot, ami az iskolák honlapján elérhető! Ebben sok kérdésünkre választ kapunk.

Iskolakereső, rangsorok

Segíti a tájékozódást, ha megnézzük a kiválasztott iskolák honlapját, itt hasznos információkat találhatunk. Novembertől szokták közzétenni a középiskolák, hogy milyen programú osztályokat indítanak, és a bekerülést milyen felvételi eljáráshoz kötik.

Közoktatás Információs Rendszerének adatbázisa: Itt megtaláljuk az összes iskola hivatalos adatait (név, cím, OM kód), a felvételi tájékoztatókat, a meghirdetett tagozatokról szóló ismertetőket, valamint minden információt a felvételi eljárásról és egyéb hasznos tudnivalókat is.

Az Oktatási Hivatal honlapján működik egy online rendszer, amely felhasználóbarát módon nyújt részletes információkat az adott iskola teljesítményéről a kompetenciamérési adatok alapján. A diákok kompetenciáit ugyanis minden iskolában a 6., a 8. és a 10. osztályban felmérik, a felmérés statisztikáit pedig feltöltik az oldalra. Ehhez az iskola OM azonosítója szükséges, ezt beírva meghatározható az intézmény relatív teljesítménye, országos és helyi összevetésű adatok szerint is.

A gimnáziumokat évente különböző szempontok szerint rangsorolják. Ezekben a legfrissebb oktatási adatok alapján olyan mutatókat vesznek figyelembe, mint hogy hányan tettek nyelvvizsgát, milyen eredményt értek el az érettségin, az országos tanulmányi versenyeken, a kompetenciafelmérésken és a diákok milyen arányban vették fel egyetemre. (pl. a HVG éves összefoglalója, Nők Lapja Iskolaválasztó)

Ezek a rangsorok csak az eredményességet mérik, de nem lehet csupán ez alapján dönteni. Nahalka István oktatáskutató korábban egy olyan rangsort készített, ami más szempontokat is figyelembe vesz: a pedagógiai hozzáadott értéket. Azt mutatja, hogy melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni a diákokon, hol zajlik eredményes pedagógiai munka. (Erről bővebben)

További hasznos linkek:

Tájékoztató a felvételiről

Korábbi évek központi írásbeli feladatsorai és a javítási/értékelési útmutatók

Így készülünk a felvételire
 

"Szeptemberben elkezdjük a felkészülést, hetente 2-3 feladatsor megcsinálunk hétvégenként, majd októbertől megkezdődik az előkészítő tanfolyam. Megpróbáljuk a hat osztályost, de ha nem jön össze, akkor sincs gond. Nem ezen múlik a kislányom jövője." – mondja Dorka, a 11 éves Lili anyukája.

A magyar nyelvből és matematikából készített írásbeli felvételi egy-egy központilag egységes feladatlap , ami kevésbé a tantárgyi, lexikális tudást, inkább a logikai készségeket méri. A vizsga mindkét tantárgyból 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.

Az előző tanévek összes felvételi feladatlapjai és megoldásai megtalálhatók az oktatas.hu honlapon.

Érdemes tanulmányozni a korábbi évek feladatsorait, és próbaképpen időre megoldani, hogy a diák rutint szerezzen a feladatok megoldásában. Több középiskolában szerveznek felvételi előkészítő tanfolyamot, ahol a leendő tanárokkal is meg lehet ismerkedni, de természetesen, szülői segítséggel lehet otthon is készülni.

"A szóbelin az általános műveltséget, tájékozottságot és családi hátteret térképezik fel. Színházi élményről, könyvről, de közéleti kérdésekről is kérdezhetnek." – mondja Orsi, akinek a fia az egyik belvárosi hatosztályos gimibe jelentkezett.
"Örülök, hogy végre túl vagyunk rajta. Évi bekerült a 2. helyen megjelölt 8 osztályos gimibe, de túlstresszeltük az egészet: előkészítők, gyakorlások, a felvételi izgalmai. Az osztálytársai, akik maradtak a suliban, lúzernek érezték magukat. Kemény időszak volt mindenkinek." – emlékezik vissza Péter, Évi édesapja.

Lélekben is készülünk, hiszen a szülők izgalmát átveszik a gyerekek is. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és csökkenteni a stresszt a vizsga előtt. Ha nem sikerül a bejutás az egyik helyre, sikerülni fog legközelebb vagy egy másik iskolába!

Forrás: oktatas.hu, eduline.hu

Halász Kinga
- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére