Ki és milyen céllal hozta létre a bizalmi vagyonkezelését?
Hazánkban a vagyonkezelési struktúrák elterjedését jelentősen elősegítették azok az adózási előnyök, amelyeket a jogalkotó bizalmi vagyonkezelés (bvk) vagy vagyonkezelői alapítvány létrehozásával és működtetésével kapcsolatosan biztosított. Ezt a felmérés eredménye is igazolja, hiszen a válaszadók 66 %-a az elérhető adóelőnyöket jelölte meg a struktúra létrehozásának egyik szempontjaként. Nagyon sokatmondó az is, hogy a válaszadók 28 %-a generációváltás előkészítése céljából döntött a bvk mellett, míg 58 %-a hagyatéki vagyontervezési és házassági vagyonjogi megfontolásokat nevezte meg (egyik) célként. A válaszolók több mint 30%-ánál az adózási megfontolásoknak nem volt szerepe a bvk létrehozásában.
Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár sokakat motivált a kedvező adózás arra, hogy vagyonkezelési struktúrájukat létrehozzák, azonban fontos szerepet játszottak a tervezés során a vagyonvédelem, a generációváltás elősegítése vagy a családi vagyonjogi megfontolások is.
Tulajdonképpen ugyanez tűnik ki abból is, hogy a vagyonrendelők milyen időtávra terveznek a vagyonkezelési struktúra létrehozásával. Mivel az adókedvezményeket egy 5 évre létrehozott bizalmi vagyonkezeléssel már kétséget kizáróan igénybe lehet venni (a hatályos szabályok szerint), ezért akit csak adótervezés ösztönöz, az előreláthatóan nem tervezi a struktúráját ennél tovább működtetni. Márpedig a válaszolóknak csak 4%-a tervezi megtartani kevesebb, mint 6 évig a bizalmi vagyonkezelését. A legtöbben (57%) 15 és 49 év közötti időtartammal kalkulálnak, ami nyilvánvalóan a hosszútávú családi vagyonirányítás melletti elköteleződést jelent.
Tegyünk Minden tojást egy kosárba?
Különösen érdekes megvizsgálni, hogy a vagyonos magánszemélyek vagyonuk mekkora hányadát adták át vagyonkezelésbe. Nincsenek sokan (8%), akik vagyonuk kevesebb mint 25%-át helyezték be vagyonkezelési formákba – ha már valaki a bvk létrehozása mellett döntött, annak előnyeit maximálisan ki is akarja használni. Szintén kisebbséget képviselnek azok (a válaszadók 20%-a), akik az összes tojást egy kosárba teszik: a vagyonuk több mint 75%-át (vagy akár teljes vagyonukat) átadták a vagyonkezelőnek. A legtöbb eset a két szélsőséges érték között található. Ez egyszerre jelent bizalmat, illetve relatív óvatosságot is az új vagyonkezelési struktúrákkal szemben.
Szintén figyelemre méltó eredmények születtek arra a kérdésre, hogy milyen vagyonelemek kerültek a vagyonkezelésbe. A válaszadók kicsit több, mint fele kizárólag a tulajdonában levő társasági részesedéseket adta át. Ez azt mutatja, hogy mind adózási, mind pedig vagyon egybentartási szempontból a társasági részesedések vagyonkezelésbe adása biztosíthatja a legnagyobb előnyt. A megkérdezettek kisebb hányada (34%) adott át vagyonkezelésbe ingatlant is, amelynek részben az lehet az oka, hogy az ingatlan hasznosítására nem feltétlenül a bizalmi vagyonkezelés a megfelelő megoldás adózási szempontból.
Az első és legfontosabb: a biztonság és a kiszámíthatóság
Voltak, akik már alapból likvid pénzügyi eszközöket juttattak a bizalmi vagyonkezelésükbe. Mások rövid-, vagy középtávon eladásra szánt cégeket adtak át a vagyonkezelőnek, aminek következtében előreláthatóan jelentős likvid eszköz keletkezik majd a bvk-jukban. Magától értetődően felmerül a kérdés, hogy a vagyonkezelők mihez kezdenek ezzel a likvid vagyonnal.
Talán nem fog meglepetést okozni, hogy aki már egyszer vagyont halmozott fel vagy sikeres társasági exiten van túl, az inkább már jobban szem előtt tartja a vagyona biztonságát, illetve annak megtartását. Ezt alá is támasztja, hogy a válaszadók legnagyobb része (80%) a vagyonból pénzügyi vagy tőkepiaci befektetéseket kíván megvalósítani. Ezt követi alig lemaradva - 57%-kal - az ingatlanbefektetés mint cél, amely tekintetben egyébként inkább a külföldi ingatlanbefektetés a prioritás a magyarral szemben. A megkérdezettek 35%-a ismételten cégekbe (is) akarják a felhalmozott vagyonukat befektetni, ami lehet akár start-up vagy már múlttal rendelkező vállalkozás is.
Akik pedig pénzügyi eszközöket választanak, inkább az alacsony kockázatú befektetések mellett döntenek a rizikósabb termékekkel szemben.
A kontroll átengedése – inkább később
A vagyon vagyonkezelésbe történő átadása egy fontos mérföldkő: a vagyonrendelő eldöntheti, hogy továbbra is maga szeretné-e a vagyont irányítani, vagy a valóságban is át akarja adni az irányítást. Továbbá a vagyonkezelésbe adáskor - akár részletesen is - megszabhatóak a vagyonkezelés szabályai és irányai.
A vagyonrendelők többsége (65%) tisztában van azzal, hogy a családi vagyont előbb-utóbb nem magának kellene irányítania – azonban a következő generációt majd csupán a későbbiekben kívánja ebbe bevonni. A válaszadók mindössze 12%-a nyilatkozta azt, hogy a következő generáció már jelenleg is aktívan közreműködik a vagyonkezelés működtetésében.
A fentiekhez hasonlóan a vagyonrendelők jelentős része egyelőre nem is alkotta meg a vagyon kezelésére vonatkozó, körülhatárolt irányelveket, hanem megőrizte a döntések teljes rugalmasságát, akár saját maga vagy családtagjai részére. A megkérdezettek 25%-a ugyanakkor már rendelkezett arról, hogy haláluk esetén az utódok milyen elvek alapján folytassák a vagyonkezelést. Azok aránya, akik a vagyonkezelésbe való átadással párhuzamosan már részletesen vagyonkezelési irányelveket is kialakítottak, viszonylag alacsony (19%).
Érdekli a generációváltás, a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu
Szponzorált tartalom
